45.rész- Adam

*Zayn szemszög*

Ajtót nyitottam Josh állt előttem.

- Josh? – kérdeztem rá kérdő tekintettel.

- Nem akarok zavarni…de Simon küldött. – mondta

- Gyere beljebb. – mondtam és tágabbra nyitottam az ajtót Josh bement a konyhába én mentem utána persze előbb még megcsókoltam Amyt és kezétől fogva húztam utánam.

- Szóval? – kérdeztem Joshra.

- Simon küldött mint már mondtam…azzal,hogy az új dalnak klipet kell forgatni…

- És?

- És..és…holnap reggel 1O kor találkozunk a stúdióban

- Stúdióban? Ott forgatjuk le? – kérdeztem meglepődve

- Igen…Na de most megyek Niallhoz nem zavarok – mondta és vonogatni kezdte a szemöldökét.

- Hahaha – szólalt meg Amy.

- Ki kísérem Josht. – mondtam Amynek és adtam neki egy homlok puszit. Elkísértem a kocsiig Josht, váltottunk még pár szót majd visszamentem Amyhez.

*Amy szemszög*

Észre sem vettem hogy Zayn bejött, csak akkor mikor a szívrohamot hozta rám a hirtelen ölelésével.

- Megijedtél ? – kérdezte Zayn és hozzám bújt

- Kicsit – súgtam a fülébe majd csókolózni kezdtünk.

- Fáradt vagyok menjünk fel. – mondtam a csók után

-Oké . – mondta Zayn majd a hajamba puszilt és megfogta a kezem. Felmentünk Zayn szobájába és lefeküdtünk aludni. Nagyon fáradt voltam már így hát hamar elaludtam.

*reggel*

Reggel egyedül ébredtem. A telefonom után kapkodtam már fél 11 volt. Egyből kiszálltam az ágyból. Felkaptam a ruháim magamra. Indultam is lefelé a lépcsőn, a kulcsomat kerestem, meg is kaptam a nappaliban a kávézó asztalon volt. A kulcsom mellet egy pappír volt. Zayn írása volt. Ez állt a lapon :

„ Ha ezt elkezded olvasni biztosan megébredtél és haza készülsz menni.:D

Vigyázz magadra kicsim én forgatáson vagyok ahogy végzem felhívlak és összedobunk egy közös programot . Ígérem. Szeretlek!

                         xxx.Zayn.”

Ahogyan elolvastam ezt a levelet már is jobb lett a napom. Elvettem a kulcsom és ezt a nekem szánt üzenetet és elindultam hazafele. Gyalog mentem így nem is ártott a komás fejemnek.  Sétálás közben motor zúgásra lettem figyelmes. Majd egy nagy fékre. Adam volt az.

- Amy? Hát te meg mit csinálsz erre fele? – kérdezett rám Adam és leszállt a motorjáról.

- Épp haza fele indultam. És te? – kérdeztem vissza

- Kiugrottam egy reggeli körre…Ne vigyelek haza? – kérdezte Adam

- Ááh. nem kell köszi. – mondtam

- Gyere na! Ne félj!

- Nem félek!

- Bízz bennem! – mondta Adam és felém nyújtotta a kezét. Nem tudtam mit tegyek. Lenéztem a földre majd rá, ő rám mosolygott. Megfogtam a kezét és ő felsegített maga mőgé. Bíztam benne, talán most bíztam a legjobban benne egész barátságunk alatt. Átkaroltam, ő beindította a motrát és elindultunk. Adam nagyon szereti a sebességet ez meglátszott a vezetésén is.

Gondolhattam,hogy nem fog haza vinni, elmentünk a házam mellett is. Nem sokkal később egy félig lebontott és üres épület udvarára vitt be. Leszálltunk a motorról.

- Nem is tudtam,hogy itt lakom. – mondtam

- Most már tudod. – mondta és nevetni kezdtünk.

Bementünk az épületbe Adam lent hagytaa motrát mi meg felmentünk a tetejére. Régebben voltuk így együt,így hát volt mesélni valónk. Megtudtam hogy van barátnője. Soha nem értettem meg saját magam, ugyértem,hogy most kit szeretek kit nem és,hogy oktalanul dühöngök és stb. Most is, ugyebár nekem ott van Zayn de valahogy Adamhoz is tartok, reméltem ez a távolság enyhíti ezt az érzésem de nem…Szóval elmondta,hogy van barátnője én meg gratuláltam neki persze fájt is kicsit. Ekkor totálisan elegem volt magamból,hogy lehet ennyire gáz és hülye egyszerre? Ottvan nekem Zayn szeretem őt ő a mindenem és akkor kiruccanok Adammal és hirtelen érzem a régi dolgokat? Próbáltam takarni feszültségem ami általában nagyon jól ment kivéve most az egyszer…Adam folyamatosan kérdezte,hogy mi a baj.Én csak vállaszóltam semmi. Majd mind ketten elhallgattunk. Néztem a semmibe majd arra lettem figyelmes hogy a nap nem süt már a szemembe, Adam takarta el a napot, egyre közelebb és közelebb hajólt felém az ajkain már majdnem összeértek az ajkaink mikor megszólalt a telefonom….